A hatályos törvények alapján (1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról) Magyarország területén minden kút megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges.
A vízjogi engedélyeztetési eljárást vállalatok, intézmények, önkormányzatok esetében mindig a területileg illetékes vízügyi hatóságánál kell kezdeményezni (jelenleg a katasztrófavédelem látja el ezt a feladatot). Magánszemélyek esetében, amennyiben a kút bizonyos feltételeknek megfelel egyszerűsített jegyzői engedélyezési eljárás is lefolytatható (ld: lakossági ügyfeleinknek kínált szolgáltatásaink leírását), amennyiben ezek a feltételek nem állnak fenn a magánszemélyeknek is a teljes eljárást kell lefolytatniuk.
Cégünk vállalja vízjogi engedélyköteles kutak létesítési, üzemeltetési, fennmaradási, eltömedékelési engedélyeztetésének lefolytatását. Az alábbiakban nagy vonalakban bemutatjuk az engedélyeztetési eljárás menetét.
Vízjogi létesítési engedélykérelem
A létesítési engedélykérelem elkészítését minden esetben meg kell hogy előzze egy részletes adatgyűjtés, valamint gyakran szükség van felszíni geofizikai vizsgálatok elvégzése is. Ezeknek az adatoknak a birtokában tervezhető meg, hogy a leendő kút milyen mélységig kerüljön lemélyítésre, és várhatóan milyen mélységtartományra készüljön el a kút szűrőzése.
A létesítési engedélykérelem elkészítésénél figyelembe kell venni a környékbeli kutak termelési adatait valamint a környező vízbázisok védőterületeit, illetve a vízadó képződmény utánpótlódási viszonyait. A létesítési engedélykérelmi terv tartalmi követelményeit a 18/1996. KHVM rendelet 2. mellékletének I/A. pontja tartalmazza. Cégünk vállalja új kutak létesítési engedélykérelmének teljes körű elkészítését.
Vízjogi üzemeltetési engedélykérelem
A létesítési engedélykérelem hatósághoz történő benyújtása után a hatóság dönt a létesítési engedély kiadásáról vagy annak elutasításáról. Amennyiben például a tervezett kút által igénybe vett felszín alatti víztestre egyéb kutakkal már lekötötték az adott víztestre vonatkozó kitermelhető vízmennyiséget, akkor a hatóság az engedélykérelmet elutasítja. A létesítési engedélyben a hatóság indoklással előírhatja olyan vizsgálatok elvégzését is, melyet egyébként alap esetben a kútra vonatkozóan nem kellene elvégezni.
Az üzemeltetési engedélyeztetés elvégzésére a létesítési engedély birtokában annak előírásait figyelembe véve a kút kiépítése után kerül sor. A vízkútfúrás szakmai követelményeiről a 101/2007. KvVM renedelet rendelkezik.
Az üzemeltetési engedélykérelem elkészítéséhez a kút jellegétől függően eltérő mennyiségű adatra van szükség, amennyiben a kút vízföldtani napló köteles úgy az üzemeltetési engedélykérelem elkészítése mellett szükség van a vízföldtani napló elkészítésére is. Egy kút alap esetben akkor vízföldtani napló köteles, ha termelése meghaladja az 1,5 m3/nap-ot és a víztípus réteg-, karszt- vagy hasadékvíz, ezen felül ha a kút termelése meghaladja a 10 m3/nap-ot és a termelt vizet emberi fogyasztásra szánják (talaj vagy parti szűrésű vízkészlet esetében), vagy ha talajvíz esetében a termelés eléri az 50 m3/nap-ot, vagy ha parti szűrésű víz esetében a termelés eléri a 100 m3/nap-ot. Ezeken az esetken felül a létesítési engedélyben a hatóság indoklással előírhatja a fenti paramétereken kívül eső kutakra is a vízföldtani napló elkészítését.
Az üzemeltetési engedélykérelem elkészítéséhez 30 m-nél mélyebb kutak esetében különböző fúrólyuk-geofizikai mérésekre, befejező kútvizsgálatokra és hidro-informatikai mérésekre is szükség van. Ezeket a 101/2007. KvVM renedelet 1. melléklete tartalmazza.
Vízjogi fennmaradási engedélykérelem
Vízjogi fennmaradási engedélyeztetés lefolytatására akkor van szükség, ha a kút létesítési engedély nélkül létesült, vagy ha a létesítési engedélyben előírt mélység 15%-át meghaladja a kút végleges talpmélysége vagy ha a megvalósult kút az engedélyben meghatározottól eltérő vízkészletet vesz igénybe.
Vízjogi fennmaradási engedélyeztetés esetén a hatóság vízgazdálkodási bírságot szab ki, ami magánszemélyeknél 300 000 Ft-ig terjedhet, egyébként pedig 1 000 000 Ft-ig terjedhet.
Amennyiben a kút 2016.06.04.-e előtt létesült engedély nélkül, úgy a kútra 2018.12.31-ig bírság kiszabása nélkül kérhető fennmaradási engedély.
Eltömedékelési engedélykérelem (szerkesztés alatt….)
Szerkesztés alatt……
