Szolgáltatás ára:
40 000 Ft + ÁFA + kiszállási díj
Szolgáltatás tartalma:
Kút jegyzői engedélyeztetésének (létesítési/üzemeltetési/fennmaradási) elvégzése
Szolgáltatás leírása:
A hatályos törvények alapján (1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról) Magyarország területén minden kút megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Vonatkozik ez elvileg a 150 éves ásott, rakott kő kutakra is. Amennyiben egy ilyen kutat használ, úgy üzemeltetési engedéllyel kell rendelkeznie, ha egy ilyen kutat meg akar szüntetni (eltömedékelés) úgy az is engedélyhez kötött és csak engedély birtokában tömedékelheti el a kutat.
1992-től törvényesen ásott vagy fúrt kutat csak engedély birtokában lehetett létesíteni, az engedélyt a kút típusa, illetve bizonyos paraméterei alapján vagy a helyi jegyzőtől kell(ett) kérni (egyszerűsített eljárás), vagy a területileg illetékes vízügyi hatóságtól (jelenleg a katasztrófavédelmi igazgatóság látja el ezt a feladatot).
Összességében megállapítható, hogy ha Önnek van kút az ingatlanján, mindenképpen üzemeltetési engedéllyel kell rendelkeznie (függetlenül a kút létesítésének idejétől). Ha a kútja létesítésekor már engedély kellett volna a létesítéshez (ld. alább), de Ön ilyennel nem rendelkezik, akkor fennmaradási engedélyt kell kérnie a kútjára vonatkozóan, mivel ez esetben a kútja illegálisan létesült. Alap esetben fennmaradási engedélyt csak vízvédelmi bírság kiszabása esetén ad ki a hatóság, melynek összege magánszemélyeknél 300.000. Ft-ig terjedhet. A bírságra vonatkozóan azonban a kormány 2016.06.04-től 2018.12.31-ig moratóriumot hirdetett, vagyis ha kútja 2016.06.04-e előtt létesült engedély nélkül, akkor most bírság kiszabása nélkül utólag engedélyeztetheti a kutat.
Idézet a törvény szövegéből: „Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.”
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a kutak létesítésére vonatkozó szabályozást.
- 1885 – 1965 között létesült kutak esetében: Az élet rendes szükségletére vizet szolgáltató kutakat saját birtokán mindenki szabadon építhetett. Amennyiben egy ilyen kutat jelenleg használnak üzemeltetési engedélyt kellett volna rá kérni 1996-ban, ez most utólag 2018.12.31-ig bírság kiszabása nélkül megtehető
- 1965 – 1992 között létesült kutak esetében: Ásott kút esetén bizonyos paraméterek betartása mellett kútja megépítése nem volt engedélyköteles (jogszerűen létesült engedély nélkül), fúrt kút esetében 10 m-nél sekélyebb vagy kézi működtetésű háztartási célokat kielégítő kútra nem kellett engedély, de amennyiben a kútja használatban van azt 1996-ban engedélyeztetni kellet volna, ezt most 2018.12.31-ig bírság kiszabása nélkül megteheti
- 1992 – 1996 között létesült kutak esetében: Kizárólag talajvizet érintő 1.5 m3/nap kitermelés alatti házi vízigény kielégítésére jegyzői engedélyt kellett volna kérni, egyéb esetekben vízügyi hatósági engedély volt szükséges. Ezek a kutak 2018.12.31-ig vízvédelmi bírság nélkül utólag engedélyeztethetők
- 1996 – 2016 között létesült kutak esetében: Az 500 m3/év vízigény alatti háztartási célokat szolgáló talajvíz kutak (melyek nincsenek vízbázis védőterületen) jegyzői hatáskörben voltak engedélyezhetők, egyéb esetekben vízügyi hatósági engedélyezés volt szükséges. Ezek a kutak 2018.12.31-ig bírság kiszabása nélkül utólag engedélyezhetők
- 2016-tól létesült kutak esetében: A 2016. 06.04.-e után létesített kutak létesítésére ugyanaz vonatkozik mint az 1996-2016 között létesült kutakra. Ezekre a kutakra (amennyiben engedély nélkül létesültek) azonban nem vonatkozik a 2018.12.31-ig tartó moratórium, vagyis utólag csak vízvédelmi bírság kiszabása mellet engedélyeztethetők. A vízvédelmi bírság összege magánszemélyeknél max. 300 000 Ft-ig terjedhet.
A kutak engedélyeztetését (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási, eltömedékelési) a hatályos jogszabályok alapján vagy a település jegyzője végzi vagy a vízügyi hatóság (jelenleg a Katasztrófavédelmi Igazgatóság). A jegyzői engedélyeztetés egy lényegesen leegyszerűsített eljárás, azonban jegyzői engedélyes kúthoz a kútnak bizonyos feltételeket teljesítenie kell, melyek a következők:
- A kút nem lehet vízbázis vagy távlati vízbázis védőterületén
- A kút csak talajvizet vagy parti szűrésű vizet termelhet.
- A kútból maximum 500 m3/év mennyiséget lehet kitermelni
- A kút csak ott létesíthető, ahol az ingatlanon épület van
- A kutat magánszemély üzemelteti
- A vízkivétel háztartási vízigényt elégít ki
Ha a kút a fenti paraméterek mindegyikének megfelel, akkor lehet egyszerűsített jegyzői engedélyeztetést lefolytatni, egyéb esetben a területileg illetékes vízügyi hatóságtól kell engedélyt kérni.
A kutak engedélyeztetéséhez szükséges dokumentációt jegyzői kutak esetében csak arra jogosultsággal rendelkező tervező vagy kútfúró mester aláírásával ellátva lehet benyújtani a jegyzőhöz, területi vízügyi hatósági engedélyeztetésnél pedig csak jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el az engedélyeztetési tervdokumentációt.
A Belügyminisztérium 2017.02.16-án egy részletes tájékoztatást adott ki a jegyzőknek a kutak engedélyeztetésére vonatkozóan, ezt a következő linken érheti el: Önkormányzati hírlevél (2017. évi 1. szám) a kiadvány 16. oldalától kezdődően szól a kút engedélyeztetésről.
Az engedélyeztetésre vonatkozó dokumentáció tartalmi követelményeit a 41/2017 BM rendelet 2. melléklete tartalmazza: link
Cégünk vállalja kutak engedélykérelmi dokumentációinak teljes körű elkészítését a szükséges vizsgálatok elvégzésével együtt. Jegyzői kutak esetében szolgáltatásunk fix összegű, egyéb kutak esetén kérje egyedi árajánlatunkat.
A területi vízügyi hatósági engedélykérelemre vonatkozóan bővebb információt talál a közületi/vállalati ügyfeleink összeállított leírásunkban.